Ugrás a tartalomra

Helyszín

Kőbánya, a 19. századi Budapest keleti kerülete a város fejlődése során különféle gazdasági funkciókat töltött be. Nevének megfelelően a kőbányák és a téglagyárak a nagyváros építkezéseit szolgálták, de jelentős szerepet játszott az élelmiszeripar, a szőlészet-borászat, a sörgyártás, a sertéstenyésztés is. A Kőbányai út mellett épült meg Pest egyik legkorábbi vasútállomása, a későbbi Józsefvárosi pályaudvar, ami a térségbe vonzotta a vasúti járműgyártással foglalkozó telephelyeket, kocsigyárakat. Ezek helyén épült ki a Magyar Államvasutak főműhelye, a Magyar Államvasutak Gépgyára, a Ganz vasúti járműgyár, mely később Ganz-Mávag néven működött. Elmondható, hogy ez a térség volt az egykor világszínvonalú magyar vasúti járműgyártás ipari központja, tudásbázisa.

Az elmúlt évtizedekben az ipari tevékenység visszaszorult, a pályaudvar megszűnt, a járműjavító 2009-ben bezárt. A felhagyott barnamezős területen átmeneti kereskedelmi, raktározási funkciók jelentek meg. Kedvező változás indult meg azonban a Hungária körút városias kiépülésével, a barnamezős területek funkcióváltásával. A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint a MÁV Északi Járműjavító főműhely területén több kulturális intézmény kap helyet - közöttük a Közlekedési Múzeum. A közeli területeken is kulturális és sportlétesítmények fejlesztése indul, sor kerül a Népliget parkjának rekonstrukciójára - ami az egymást erősítő hatásuk révén a városrész felértékelését ígéri.